Királynőáldozat

Lev Trockij a „forradalom Madonnájának” nevezte. Borisz Paszternak az ő nevét adta hősnőjének, Larának Zsivago doktor című regényében. Csaknem 100 évvel később Steffen Kopetzky nagyszerű irodalmi emlékművet állított ennek a lenyűgöző nőnek. Regényét az őt hihetetlenül lenyűgöző történelmi személyiség iránti lelkesedés táplálja. „Ő volt a szentpétervári irodalmi élet „it girl” -je, majd a bolsevik forradalom részese, az orosz polgárháború forradalmára, a Vörös Hadsereg beépített szexuális fantáziaképe.” – írja Kopetzky. „Ő volt a Volga flottilla komisszárja – az első nő, aki valaha hadihajón szolgált. A matrózok azt gondolták: a hajó elsüllyed, mert egy nő van a fedélzeten. De ő megmutatta, hogy több bátorsága van, mint mindannyiuknak.” Larisza Reissner nem akart mást, mint megváltoztatni a világot. Moszkva, 1923: Szovjet követként Kabulban Larisza Reissner olyan stratégiai tervekre bukkan, amelyek megdönthetik a Brit Birodalmat. A csillogó fővárosban, ahol a világ újragondolása és kibillentése zajlik, kell megtalálnia a tervek szerzőjét, egy Niedermayer nevű titokzatos férfit. A fiatal írónőt és forradalmárt már a kezdetektől kora fénylő csillagának tartották. Illusztris családból származott, gyerekként találkozott Leninnel, és politikai komisszárként harcolt a Volga flottillában; Paszternak és Trockij is csodálták. Reissner Moszkvából Berlinbe indul legnagyobb küldetésére: közvetítenie kell a Szovjetunió és a német hadsereg között, titkos szövetségben Tuhacsevszkij tábornokkal és von Niedermayer lovaggal. Larisza azonban saját céljait követi. És közben olyan kapcsolat alakul ki közte és a két férfi között, amely rendkívül robbanékony – mind szerelmi, mind politikai szempontból.