Trianon a térképeken - Határok kőbe vésve

Ez a könyv nagyrészt térképekről szól: térképekről, amelyek bemutatják a Trianonhoz vezető út néhány kulcspontját, majd azt a folyamatot, amelyben a békediktátum nagyon vázlatosan megírt szövegéből és nem túl nagy térképmellékletéből a mai országhatárok pontos helye kialakult. » Mióta van kódolva a Kárpát-medence nemzetiségi képébe egy esetleges vesztes háború utáni trianoni jellegű országcsonkítás? » Tényleg a trianoni határokra emlékeztetnek a szabadságharc leverése utáni megszállási zónák határvonalai? » Hogyan vezettek az orosz polgárháború aktuális fordulatai a Tanácsköztársaság tiszai offenzívájának bukásához és a román megszálláshoz? » Milyen jogi párhuzam állítható a törököknek az „ő Trianonjukat” megkontrázó háborúja és a Sopron visszatéréséhez vezető nyugat-magyarországi felkelés között? Ezekről és hasonló kérdésekről szól a könyv első része, amely az Út Trianonig – A nemzetiségi álmoktól a békeszerződésig címet viseli, és amely nemzetközi összefüggésekbe helyezi történelmünk egyik legnagyobb traumáját. A második rész, melynek címe A szerződéstől a határkövekig, még több térképet tartalmaz. A szerződés azt meghatározta, hogy melyik település hová tartozzon (illetve azt sem mindig), de azt nem, hogy köztük pontosan hol húzódjon a határ. Általában persze a korábbi faluhatárokon, de nem mindenütt. És olyan kérdésekre is választ keresünk, mint: » Miért van két Nagylak, egy itt és egy odaát? » Hol vannak olyan határszakaszok, ahol kifejezetten Magyarországon akartak hagyni vasutakat? » Hogyan segítette Beneš közbelépése Sopron Magyarországhoz kerülését? » Ha már visszakaptuk Somoskőt, miért a vár nélkül?